Légi szállítmányozás

A légi rakomány bármilyen tárgy, amelyet repülőgépben szállítanak vagy szállítanak. A légi teherszállítás magában foglalja a légi árufuvarozást, a légi expresszt és a légipostát. Különböző rakományok szállíthatók személy-, teher- vagy kombi repülőgépekkel: Az utasszállító repülőgépek a repülőgép poggyásztartójában (a „hasa”) a tartalék térfogatot használják, amelyet nem használnak utas-poggyászként - ez az a gyakorlat, amelyet az utasszállító légitársaságok használnak, akik emellett árut szállítanak menetrend szerinti személyszállításon. A rakomány az utaskabinban kéziszállítással is szállítható „fedélzeti futárral”. Ez a gyakorlat gyakran felhasználható a veszteséges utasszállító útvonalak kereszttámogatására, amelyek egyébként gazdasági szempontból nem lennének működőképes. A tehergépjárművek erre a feladatra szolgálnak - orr- vagy oldalsó rakodással szállítanak árukat a főfedélzeten és a hasban. A kombi repülőgépek rakományt szállítanak a főfedélzet egy részén, az utasok előtt vagy után, oldalsó rakodással, és a hasban. Korai évek Légiposta betöltése, 1930-as évek vége, Detroit Az első rakomány repülésre 1910. november 7-én került sor az Egyesült Államokban, Dayton és Columbus, Ohio között. Philip Orin Parmelee egy 65 km-re (105 km) fekvő Wright Model B repülőgépet pilótaként szállított, amely 200 font selyemcsomagot tartalmaz egy üzlet nyitására. Az újságkivágások a Wright testvéreket idézték úgy, hogy 66 perc alatt megtették a távolságot, de a repülést hivatalosan 57 perc alatt rögzítették, ami akkoriban világsebesség-rekord volt. Ez volt az első „csak rakomány” repülés, kizárólag áruk szállítására; az ügyfél által megrendelt első repülés és a multimodális légi szállítás első példája, mivel a selyem darabokat autóval szállították a Columbus repülőtérről a boltba. A világ első hivatalos repülőgép-repüléssel 1911. február 18-án, Agra és Oudh Egyesült tartományokban, a Nagy-Britanniában, nagy kiállításon került sor. A repülési kiállítás szervezője, Sir Walter Windham megszerezte az indiai tábornok engedélyét egy légipostai szolgáltatás működtetésére a kiállítás nyilvánosságának elősegítése és a jótékonysági célú pénzgyűjtés érdekében. Az első légipostai járatot Henri Pequet pilóta repülte, aki 6500 levelet 13 km-re (8,1 mérföld) repült Allahabadból Naini-ba - a Bombay-Calcutta vonal legközelebbi állomására a kiállításhoz. A használt repülőgép Humber-Sommer kétoldalas repülőgép volt, körülbelül ötven lóerővel (37 kW), és tizenhárom perc alatt tette meg az utat. A világ első tervezett légipostai postaszolgáltatására az Egyesült Királyságban került sor Hendon londoni külvárosa és a berkshire-i Windsorban lévő tábornok iroda irodája között, 1911. szeptember 9-én. Ez a részét képezte V George György koronázásának és a Sir Walter Windham javaslatára, aki javaslatát az Indiában felügyelt sikeres kísérletre alapozta. A szolgáltatás alig egy hónapig tartott, 35 járatot szállított 16 járaton. A 20-as évek elején a légi rakomány gyorsan fejlődött, mivel számos vállalkozó rájött, hogy a repülőgépek sokkal gyorsabban tudnak mozgatni a nagy értékű és kis mennyiségű szállítmányokat, mint a vasút és a hajózási társaságok. Az első, 1919-ben Londonból Párizsba indított menetrend szerint egyetlen utasnak volt csak egy része, de bőrét szállították egy cipőgyártónak és egy vendéglőnek. A mozifilmek szintén gyakori küldemények voltak: az eredeti hírleveleket először egy központi laboratóriumba vitték, hogy másolatot készítsenek, majd Európában légi úton terjesztik a mozikban való megjelenésükhöz. A háború utáni évek Douglas C-54 a berlini blokád alatt Noha az 1920-as évektől kezdve volt néhány kísérlet a légi árufuvarozók szervezésére, az első teljes rakományos kereskedelmi légitársaságok csak a második világháború után alakultak ki. 1945-ben egy havannai konferencián 57 légitársaság alapította a Nemzetközi Légi Közlekedési Szövetséget. 1948-ban Berlinet a nyugati szövetségesek és az oroszok együttes ellenőrzése alatt tartották, bár az oroszok a várost körülvevő területet őrizték meg, és így földhöz jutottak. Mivel ezt a belépést bezárták, az úgynevezett berlini blokádban a légi szállítás maradt az egyetlen lehetőség, hogy egyre sürgõsebb élelmiszerek, szén és egyéb készletek szállítsák Nyugat-Berlinbe. 1949. május 12-ig tartó 330 nap alatt összesen 2,26 millió tonna rakományt repültek Berlinbe, átlagosan napi 6800 tonna, az USA 80% -át, az Egyesült Királyság pedig 20% -át. Noha az árufuvarozás szerényen fejlődött, az 1950-es évek közepére világszerte csak 800 000 tonnát ért el, a világgazdaság háború utáni lépéseket tett. Németország és Japán fejlődtek ki a tisztasági időszakból, és arra készen álltak, hogy vihar segítségével vigyék el az üzleti világot, az Egyesült Államok megközelítette gazdasági dominanciájának csúcsát, Nyugat-Európa pedig felépült a háborúból. 1968-ban a Boeing elindította a négy 747-es motort, az első széles testű repülőgépet. A 747 volt az első repülőgép, amely képes teljes raklapok szállítására a rakománytérben, forradalmasítva a légi teheripart. Modern légi rakomány FedEx Boeing 777F, UPS Boeing 747-400F és DHL farok Annak ellenére, hogy széles körű remény merül fel az élénk iparág iránt, a légi teherfuvarozási ágazat évtizedek óta nem növekedett a várt módon, és a teljes légi forgalom nagyon kis részét képezte. A háború utáni első öt évtized nagy részében a legtöbb fuvarozó másodlagos tevékenységnek tekintette, bár mindig is voltak speciális teherfuvarozási légitársaságok. Néhány utasszállító légitársaság úgy találta, hogy a „haszongruházat” rendkívül jövedelmező vállalkozás (sőt a becslések szerint a légi árufuvarozás 50% -át ilyen módon mozgatják), és ez a pont csökkentette a nagyméretű dedikált nagykereskedelem iránti igényt. tehergépjárművek. A rakomány az 1990-es években az ipar szilárd oszlopává vált. Az ágazat megújult növekedésének katalizátorai a expressz csomagküldők voltak, amelyeket a FedEx, a DHL, a TNT és a UPS jellemez, valamint a gyártási szektor gyakorlatának megváltozása. 1992-ben a FedEx számítógépes lemezeken küldött szoftvert több ezer vásárló számára, lehetővé téve számukra, hogy nyomon kövessék a saját munkaállomásokról érkező küldeményeket. Az internet növekedése az azt követő években hozzájárult a légi teheripar megbízhatóságának és elérhetőségének növekedéséhez. A legtöbb légitársaság most valós idejű repülési státuszt, valamint a foglalási és követési lehetőségeket kínál ügyfeleinek. Ezenkívül az iparág elektronikus eljárásokat fogad el, például az elektronikus légi fuvarlevelet, hogy csökkentse az egyes szállítmányokat kísérő papírdokumentációk mennyiségét, és fokozza a szállítás biztonságát. Számos kiskereskedő igyekszik integrálni a légi teherfuvarozási folyamatot az ügyfélszolgálatával, hogy reagáljon a növekvő fogyasztói nyomásra. Az iparági szakértő becslése szerint 15-20 tonna légi rakomány 30–40 gazdasági utas utasülést ér, ha mindkettő utasszállító repülőgépen van. Az integrátorok (FedEx, UPS, DHL és TNT) kivételével azonban a légi teheripar továbbra is szenved, mivel az utasszállítás mellékterméke „rossz kapcsolat”. 2017-ben az IATA az árufuvarozási tonnakilométerek 9% -os növekedését tapasztalta: a légi teherkereslet erős az ipari termelés és a globális kereskedelem növekedése miatt, amely meghaladja az e-kereskedelem terjeszkedését, mivel a rendelkezésre álló tonnakilométerek kapacitása 3% -kal növekedett. A Boeing 2016 óta 767F termelését megduplázza, 2020-ban havonta háromra növekszik.